Sokunkkal megesik, hogy egy hosszabb felújítás után a megmaradt sittet, régi csempedarabokat vagy levert vakolatot csak elhúzzuk a telek távolabbi sarkába. Amikor ezek a titkos szemétbányák a kert végében kezdenek kialakulni, hajlamosak vagyunk legyinteni, hiszen a saját területünkön vagyunk, és majd egyszer úgyis elszállíttatjuk. Pedig ez a halom nem csupán esztétikai kérdés, vagy éppen egy kényelmesen elkerülhető kerti feladat. Az építési hulladék szabálytalan tárolása alattomos veszélyeket rejt, amelyek az egészségünket és a környezetünket is hosszú távon mérgezik, ráadásul a "miért veszélyesebb a házilag felhalmozott építési hulladék, mint gondolnád" kérdéskörre adott válaszok sokkal súlyosabbak, mint azt az ember a reggeli kávéja mellett elsőre gondolná.
Sokan azt hiszik, hogy a tégla, a beton vagy a cserép inert anyag, tehát nem ártalmas. Ez részben igaz, amíg egyben maradnak, de az építési törmelék sosem tiszta. A sitt közé gyakran keveredik olyan veszélyes anyag, mint azbesztpala darabok, festékmaradványok, ragasztók vagy régi szigetelőanyagok. Amikor az esővíz átmossa ezeket a halmokat, a bennük lévő nehézfémek és kémiai vegyületek szép lassan beszivárognak a talajba.
A kerti talaj regenerációja rendkívül lassú folyamat, így egyetlen rossz helyre rakott építési hulladék kupac évekig ronthatja a kerted termőképességét és az ott megtermelt zöldségek tisztaságát.
A kert végében tornyosuló sittkupac nem marad üresen. Hamar birtokba veszik a különféle kártevők, rágcsálók és rovarok. A hézagos, omladékos terep tökéletes búvóhelyet biztosít a patkányoknak, amelyek nemcsak a kerti növényeidet tizedelik meg, hanem súlyos fertőzéseket is terjeszthetnek.
A kupacok mélyén a nedvesség és a sötétség olyan környezetet teremt, amit a kártevők egyszerűen imádnak. A rágcsálók fészkelésével a telek higiéniai állapota drasztikusan romlik. Mivel a házhoz közel eső területen vannak, a fertőzés veszélye a lakóépületre is átterjed.
A vizes, sittes környezet a szúnyogok és egyéb kellemetlen rovarok szaporodását is segíti. A kupacokban megrekedő csapadékvíz kiváló tenyészhelyet nyújt, amit a kertben töltött pihenőidő alatt hamar megérzel a bőrödön.
Sokan elfelejtik, hogy a hulladékkezelésnek szigorú szabályai vannak Magyarországon. A saját telken való korlátlan halmozás nem mentesít a felelősség alól. Ha a hatóságok vagy a környezetvédelmi felügyelet szabálytalan lerakást észlel, az bírságot vonhat maga után, de a szomszédi viszonyok is megromolhatnak a kupacból származó por vagy látvány miatt.
A leghatékonyabb módszer természetesen a keletkezés helyén való megelőzés. Ne gyűjtsd össze, ne halmozd fel. Amint összeáll egy nagyobb kupac, érdemes gondoskodni a szabályos kezeléséről.
Építési törmeléket nem szabad összekeverni háztartási hulladékkal vagy veszélyes anyagokkal. Ha a sitt tiszta, azaz csak beton, tégla és cserép van benne, sokkal könnyebb és olcsóbb az elszállítása, sőt, bizonyos esetekben újrahasznosítható alapanyagként kezelhető.
Ha van a kertben olyan terület, amit mindenképpen szeretnél feltölteni, csak tiszta földet vagy minősített töltőanyagot használj. A sitt sosem jó megoldás talajszintezésre, mert a későbbiekben lehetetlenné teszi a kertépítést vagy az utólagos kerti munkákat. Ha egy fa vagy bokor gyökere beleakad a sittbe, az a növény pusztulásához vezethet, mivel a betonmaradványok megváltoztatják a talaj pH-értékét és vízháztartását.
A kényelem sokszor drága mulatság. Az építési hulladék tárolása a kertben az a fajta halogatás, ami az idővel csak súlyosbodik. Nemcsak esztétikailag rontja a kert képét, hanem egy folyamatos, lappangó veszélyforrást jelent a családod és a környezeted számára. Gondolj a kertedre úgy, mint egy élő ökoszisztémára, amelynek egyensúlyát a sittkupacok felborítják. A tudatosság az első lépés afelé, hogy a kerted újra a pihenés és a biztonság szigete legyen, ne pedig egy engedély nélküli hulladéklerakó. A rendrakás a legelső és legfontosabb lépés a tiszta és egészséges lakókörnyezet megteremtéséhez.